<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom">
	<title>Károli Újfordítású Biblia</title>
  <subtitle>János evangéliuma fejezet 2</subtitle>
  <link href="http://www.refzsadany.hu/index.php/online-biblia/biblerss/bible/43/2/atom?format=raw" rel="self" />
  <link href="http://www.refzsadany.hu/index.php/online-biblia/standard/bible/43-jános-evangéliuma/2-chapter?ord=082526" />
  <id>tag:www.refzsadany.hu,2026-08-25:20260825</id>
  <updated>2026-08-25T12:21:21+02:00</updated>
  	<entry>
      	<title>János evangéliuma fejezet 2</title>
          <link href="http://www.refzsadany.hu/index.php/online-biblia/standard/bible/43-jános-evangéliuma/2-chapter?ord=082526" />
          <id>tag:www.refzsadany.hu,2026-08-25:20260825</id>
          <updated>2026-08-25T12:21:21+02:00</updated>
          <summary>
				A harmadik napon menyegző volt a galileai Kánában. Ott volt Jézus anyja.
				Meghívták Jézust és tanítványait is a menyegzőre.
				Amikor elfogyott a bor, Jézus anyja így szólt hozzá: "Nincs boruk."
				Mire Jézus azt mondta: "Vajon énrám tartozik ez, vagy terád, asszony? Nem jött még el az én órám."
				Anyja így szólt a szolgákhoz: "Bármit mond nektek, tegyétek meg."
				Volt ott hat kőveder a zsidók tisztálkodási rendje szerint, amelyekbe egyenként két vagy három métréta fért.
				Jézus így szólt hozzájuk: "Töltsétek meg a vedreket vízzel." És megtöltötték színültig.
				Aztán így szólt hozzájuk: "Most merítsetek, és vigyetek a násznagynak." Ők vittek.
				Amikor a násznagy megízlelte a vizet, amely borrá lett, mivel nem tudta, honnan van, csak a szolgák tudták, akik a vizet merítették, odahívta a vőlegényt,
				és így szólt hozzá: "Minden ember a jó bort adja fel először, és amikor megittasodtak, akkor a silányabbat: te pedig ekkorra tartogattad a jó bort."
				Ezt tette Jézus első jelként a galileai Kánában, így jelentette ki dicsőségét, és tanítványai hittek benne.
				Ezután lement Kapernaumba anyjával, testvéreivel és tanítványaival együtt, és ott tartózkodtak néhány napig.
				Közel volt a zsidók húsvétja, Jézus is felment Jeruzsálembe.
				A templomban találta az ökrök, juhok és galambok árusait, és az ott ülő pénzváltókat.
				Ekkor kötélből korbácsot csinált, és kiűzte őket, valamint az ökröket és a juhokat is a templomból. A pénzváltók pénzét pedig kiszórta, az asztalokat felborította,
				és a galambárusoknak ezt mondta: "Vigyétek ezeket innen: ne tegyétek az én Atyám házát kalmárkodás házává!"
				Ekkor tanítványainak eszébe jutott, hogy meg van írva: "A te házad iránt érzett féltő szeretet emészt engem."
				A zsidók pedig megszólaltak, és megkérdezték tőle: "Milyen jelt mutatsz nekünk, amelynek alapján ezeket teszed?"
				Jézus így felelt nekik: "Romboljátok le ezt a templomot, és három nap alatt felépítem."
				Ezt mondták rá a zsidók: "Negyvenhat esztendeig épült ez a templom, és te három nap alatt felépíted?"
				Ő azonban testének templomáról beszélt.
				Amikor azután feltámadt a halálból, visszaemlékeztek tanítványai arra, hogy ezt mondta, és hittek az Írásnak és a beszédnek, amelyet Jézus mondott.
				Amikor Jeruzsálemben volt a húsvét ünnepén, sokan hittek az ő nevében, mert látták a jeleket, amelyeket tett.
				Jézus azonban nem bízta magát rájuk, mert ismerte mindnyájukat,
				és nem volt szüksége arra, hogy bárki tanúskodjék az emberről, mert ő maga is tudta, hogy mi lakik az emberben.
			</summary>
          <author>
          	<name>Zsadányi Református Egyházközség</name>
              <email>admin@www.refzsadany.hu</email>
			</author>
	</entry>
</feed>