<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?>
<rss version="2.0" xmlns:atom="http://www.w3.org/2005/Atom">
<channel>
	<atom:link href="http://www.refzsadany.hu/index.php/online-biblia/biblerss/bible/44/1?format=raw" rel="self" type="application/rss+xml" />
	<image>
	  <url>http://www.refzsadany.hu/media/com_zefaniabible/images/bible_100.jpg</url>
	  <title>Károli Újfordítású Biblia</title>
	  <link>http://www.refzsadany.hu/index.php/online-biblia/standard/bible/44-apostolok-cselekedetei/1-chapter?ord=082526</link>
	</image>
	<title>Károli Újfordítású Biblia</title>
	<link>http://www.refzsadany.hu/index.php/online-biblia/standard/bible/44-apostolok-cselekedetei/1-chapter?ord=082526</link>
	<generator>Zefania Bible</generator>
	<language>hu-hu</language>
	<copyright>Zsadányi Református Egyházközség</copyright>
	<description>Apostolok Cselekedetei fejezet 1</description>
	<item>
		<title>Apostolok Cselekedetei fejezet 1</title>
		<link>http://www.refzsadany.hu/index.php/online-biblia/standard/bible/44-apostolok-cselekedetei/1-chapter?ord=082526</link>
		<guid>http://www.refzsadany.hu/index.php/online-biblia/standard/bible/44-apostolok-cselekedetei/1-chapter?ord=082526</guid>
		<pubDate>Tue, 25 Aug 2026 12:23:06 +0200</pubDate>
		<description>
				Az első könyvet arról írtam, Teofilusom, amit Jézus tett és tanított kezdettől
				egészen addig a napig, amelyen felvitetett, miután a Szentlélek által megbízást adott az apostoloknak, akiket kiválasztott.
				Szenvedése után sok bizonyítékkal meg is mutatta ezeknek, hogy ő él, amikor negyven napon át megjelent előttük, és beszélt az Isten országa dolgairól.
				Amikor együtt volt velük, megparancsolta nekik: "Ne távozzatok el Jeruzsálemből, hanem várjátok meg az Atya ígéretét, amelyről hallottátok tőlem,
				hogy János vízzel keresztelt, ti pedig nemsokára Szentlélekkel kereszteltettek meg."
				Amikor együtt voltak, megkérdezték tőle: "Uram, nem ebben az időben állítod fel újra a királyságot Izráelnek?"
				Így válaszolt: "Nem a ti dolgotok, hogy olyan időkről és alkalmakról tudjatok, amelyeket az Atya a maga hatalmába helyezett.
				Ellenben erőt kaptok, amikor eljön hozzátok a Szentlélek, és tanúim lesztek Jeruzsálemben, egész Júdeában és Samáriában, sőt egészen a föld végső határáig."
				Miután ezt mondta, szemük láttára felemeltetett, és felhő takarta el őt a szemük elől.
				Amint távozása közben feszülten néztek az ég felé, íme, két férfi állt meg mellettük fehér ruhában,
				és ezt mondta: "Galileai férfiak, miért álltok itt az ég felé nézve? Ez a Jézus, aki felvitetett tőletek a mennybe, úgy jön el, ahogyan láttátok őt felmenni a mennybe."
				Ezután visszatértek Jeruzsálembe az Olajfák hegyéről, amely Jeruzsálem közelében van egy szombatnapi járóföldre.
				Amikor hazatértek, felmentek a felső szobába, ahol meg voltak szállva, mégpedig Péter és János, Jakab és András, Fülöp és Tamás, Bertalan és Máté, Jakab, az Alfeus fia, Simon, a Zélóta és Júdás, a Jakab fia.
				Ezek valamennyien egy szívvel és egy lélekkel kitartóan vettek részt az imádkozásban, az asszonyokkal, Jézus anyjával, Máriával és testvéreivel együtt.
				Azokban a napokban felállt Péter a testvérek körében, amikor mintegy százhúsz főnyi sokaság is volt velük együtt, és így szólt:
				"Atyámfiai, férfiak! Be kellett teljesednie az Írásból annak, amit előre megmondott a Szentlélek Dávid szája által Júdásról, aki vezetője lett azoknak, akik elfogták Jézust&amp;#59;
				közénk tartozott, és részt kapott ebből a szolgálatból.
				Ez azután mezőt szerzett ennek a gonosztettnek jutalmából, de fejjel lezuhant, kettészakadt derékban, és egész belső része kifordult.
				Közismertté is vált ez Jeruzsálem lakói előtt, ezért nevezték el azt a mezőt a maguk nyelvén Akeldamának, azaz Vérmezőnek.
				Így van megírva a Zsoltárok könyvében: Legyen a szállása pusztává, és lakó ne legyen benne, tisztségét pedig más vegye át.
				Szükséges tehát, hogy azok közül a férfiak közül, akik egész idő alatt együtt voltak velünk, amíg közöttünk járt az Úr Jézus,
				kezdve a János keresztségétől addig a napig, amelyen felvitetett tőlünk: még valaki tanúja legyen velünk együtt az ő feltámadásának."
				Ekkor felállítottak kettőt: Józsefet, más néven Barsabbást, akinek mellékneve Jusztusz volt, és Mátyást,
				és így imádkoztak: "Urunk, minden szív ismerője, te jelöld ki e kettő közül az egyiket, akit kiválasztottál magadnak,
				hogy megkapja ebben a szolgálatban és apostolságban azt a helyet, amelyet Júdás elhagyott, hogy az őt megillető helyre jusson."
				Ekkor sorsot vetettek rájuk: a sors Mátyásra esett, és a tizenegy apostol közé sorolták őt.
		</description>
	</item>
</channel>
</rss>