1
A karmesternek: Dávid zsoltára. URam, a te erődnek örül a király. Mennyire ujjong, hogy megsegítetted!
2
Megadtad neki szíve kívánságát, ajka óhajtását nem tagadtad meg. (Szela.)
3
Hiszen gazdag áldással fordulsz feléje, fejére színarany koronát teszel.
4
Életet kért tőled, és megadtad neki, hosszú életet, örökké tartót.
5
Nagy a dicsősége, mert megsegítetted, fenséget és méltóságot adtál neki.
6
Bizony, áldottá teszed örökre, megvidámítod őt, örülhet előtted.
7
Bízik a király az ÚRban, szereti a Felséges, ezért nem tántorodik meg.
8
Kezed utoléri minden ellenségedet, jobbod utoléri gyűlölőidet.
9
Olyanokká teszed őket, mint a tüzes kemence, ha megjelensz, URam. Haragod elnyeli őket, és tűz emészti meg.
10
Magzataikat kipusztítod a földről, utódaikat az emberek közül.
11
Ha rosszat forralnak ellened, és cselt szőnek, nem mennek semmire,
12
mert megfutamítod őket, célba veszed íjaddal.
13
Mutasd meg hatalmadat, URam! Mi pedig énekelünk, zsoltárt zengünk hatalmas tetteidről!
