1
Rúbennek, Izráel elsőszülöttjének a fiai. Ő volt az elsőszülött, de mivel bemocskolta apja ágyát, elsőszülöttségi joga Izráel fiának, Józsefnek a fiaira szállt. Mégsem írták be elsőszülöttségét a származási jegyzékbe,
2
mert Júda hatalmasabb volt testvéreinél, és fejedelem is származott belőle, bár az elsőszülöttségi jog Józsefé volt.
3
Rúbennek, Izráel elsőszülöttjének a fiai voltak: Hanók, Pallú, Hecrón és Karmí.
4
Jóél utódai: az ő fia volt Semajá, ennek a fia Góg, ennek a fia Simei,
5
ennek a fia Míká, ennek a fia Reájá, ennek a fia Baal,
6
ennek a fia Beérá, akit fogságba vitt Tiglat-Pileszer asszír király. Ő volt a rúbeniek fejedelme.
7
Ezek voltak a testvérei nemzetségük szerint, akiket származásuk szerint jegyzékbe vettek: Jeiél nemzetségfő és Zekarjáhú,
8
meg Bela, Ázáz fia, aki Sema fia, aki Jóél fia volt. Lakóhelye Aróérban volt egészen Nebóig és Baal-Meónig,
9
napkelet felé pedig az Eufrátesz folyamig terjedő puszta széléig terjeszkedett, mert elszaporodott a jószáguk Gileád földjén.
10
Saul idejében háborút indítottak a hagriak ellen, akik a hatalmuk alá kerültek, és azután azoknak a sátraiban laktak Gileád egész napkeleti vidékén.
11
Gád fiai velük szemben laktak Básán földjén Szalkáig.
12
Jóél volt a nemzetségfő, Sáfám a helyettese; Janaj és Sáfát is Básánban lakott.
13
Testvéreik családonként ezek voltak: Míkáél, Mesullám, Seba, Jóraj, Jakán, Zía és Héber, összesen heten.
14
Ezek Abihail fiai, aki Húri fia, aki Járóah fia, aki Gileád fia, aki Míkáél fia, aki Jesísa fia, aki Jahdó fia, aki Búz fia volt.
15
Ahi, Gúni fiának, Abdiélnek a fia volt a család nemzetségfője.
16
Gileádban, Básánban és az ott levő falvakban laktak, továbbá Sárón minden legelőjén, ameddig azok terjedtek.
17
Mindezeket felvették a származási jegyzékbe Jótámnak, Júda királyának és Jeroboámnak, Izráel királyának az idejében.
18
Rúben fiai és a gádiak közül, meg a Manassé törzs egyik feléből való vitézek karddal és pajzzsal fölszerelt emberek, és íjászok, képzett harcosok, negyvennégyezer-hétszázhatvan hadköteles,
19
háborút indítottak a hagriak ellen, Jetúr, Náfis és Nódáb ellen.
20
Segítséget kaptak velük szemben, és hatalmukba kerültek a hagriak és mindazok, akik velük tartottak, mert az Istenhez kiáltottak segítségért harc közben, ő pedig meghallgatta kérésüket, mert bíztak benne.
21
Jószágukat is elhajtották: ötvenezer tevét, kétszázötvenezer juhot, kétezer szamarat és százezer élő embert.
22
Sokan estek el halálra sebzetten, mert az Istentől volt ez a harc. Az ő helyükön laktak a fogságig.
23
Manassé törzsének egyik fele azon a földön telepedett le, amely Básántól Baal-Hermónig, Szenírig és a Hermón-hegységig terjed. Ezek igen megsokasodtak.
24
Családjaik nemzetségfői ezek voltak: Éfer, Jisi, Eliél, Azriél, Jirmejá, Hódavjá és Jahdiél, vitéz férfiak, híres emberek, családjaik nemzetségfői.
25
De hűtlenekké váltak őseik Istenéhez, mert az ország népeinek az isteneivel paráználkodtak, amely népeket Isten kipusztított előlük.
26
Ezért arra indította Izráel Istene Púl asszír királynak és Tiglat-Pileszer asszír királynak a lelkét, hogy fogságba vigye a rúbenieket, a gádiakat és Manassé törzse felét. Elvitte őket Halahba és a Hábór mellé, Hárába és Gózán folyója mellé. Ott vannak ma is.
1
Kehát fiai voltak: Amrám, Jichár, Hebrón és Uzziél. Lévi fiai Gérsón, Kehát és Merári voltak.
2
Amrám gyermekei: Áron, Mózes és Mirjám; Áron fiai pedig Nádáb, Abihú, Eleázár és Ítámár voltak.
3
Eleázár nemzette Fineást, Fineás nemzette Abisúát,
4
Abisúa nemzette Bukkit, Bukki nemzette Uzzit, Merári fiai Mahli és Musi voltak. Ezek Lévi nemzetségei családjaik szerint.
5
Uzzi nemzette Zerahját, Zerahjá nemzette Merájótot, Gérson fia Libni, ennek a fia Jahat, ennek a fia Zimmá,
6
Merájót nemzette Amarját, Amarjá nemzette Ahitúbot, ennek a fia Jóáh, ennek a fia Iddó, ennek a fia Zerah és ennek a fia Jeotraj.
7
Ahitúb nemzette Cádókot, Cádók nemzette Ahimaacot,
8
Ahimaac nemzette Azarját, Azarjá nemzette Jóhánánt, ennek a fia Elkáná, ennek a fia Ebjászáf, ennek a fia pedig Asszír.
9
Jóhánán nemzette Azarját; ő már abban a templomban végezte a papi szolgálatot, amelyet Salamon épített Jeruzsálemben. Ennek a fia Tahat, ennek a fia Úriél, ennek a fia Uzzijjá és ennek a fia Saul.
10
Azarjá nemzette Amarját, Amarjá nemzette Ahitúbot, Elkáná fiai Amászaj és Ahimót voltak.
11
Ahitúb nemzette Cádókot, Cádók nemzette Sallumot, Ennek a fia Elkáná, ennek a fia Cófaj, ennek a fia Nahat,
12
Sallum nemzette Hilkijját, Hilkijjá nemzette Azarját,
13
Azarjá nemzette Szeráját, Szerájá nemzette Jehócádákot.
14
Amikor az ÚR Júdát és Jeruzsálemet fogságba vitette Nebukadneccar által, Jehócádák is velük ment.
15
ennek a fia Simá, ennek a fia Haggijjá, és ennek a fia Aszájá.
16
Ezeket állította be Dávid az ÚR házába az éneklés vezetésére, miután a ládát ott elhelyezte,
17
hogy végezzék az éneklés szolgálatát a kijelentés sátrának a hajléka előtt, amíg Salamon föl nem építette az ÚR házát Jeruzsálemben; szolgálatban álltak rendtartásuk szerint.
18
Ezek álltak szolgálatban fiaikkal együtt: a kehátiak fiai közül Hémán, az énekes, aki Jóél fia, aki Sámuel fia,
19
aki Elkáná fia, aki Jeróhám fia, aki Eliél fia, aki Tóah fia,
20
aki Cúf fia, aki Elkáná fia, aki Mahat fia, aki Amászaj fia,
21
aki Elkáná fia, aki Jóél fia, aki Azarjá fia, aki Cefanjá fia,
22
aki Tahat fia, aki Asszír fia, aki Ebjászáf fia, aki Kórah fia,
23
aki Jichár fia, aki Kehát fia, aki Lévi fia, aki pedig Izráel fia volt.
24
Testvére, Ászáf állt a jobbján. Ászáf Berekjáhú fia volt, aki Simá fia,
25
aki Míkáél fia, aki Baaszéjá fia, aki Malkijjá fia,
26
aki Etni fia, aki Zerah fia, aki Adájá fia,
27
aki Étán fia, aki Zimmá fia, aki Simei fia,
28
aki Jahat fia, aki Gérsón fia, aki Lévi fia volt.
29
Testvéreik, Merári fiai, bal felől voltak: Étán, Kísi fia, aki Abdi fia, aki Mallúk fia,
30
aki Hasabjá fia, aki Amacjá fia, aki Hilkijjá fia,
31
aki Amci fia, aki Báni fia, aki Semer fia,
32
aki Mahli fia, aki Músi fia, aki Merári fia, aki Lévi fia volt.
33
Testvéreik, a léviták voltak az Isten háza hajlékánál mindenféle szolgálatra rendelve.
34
Áron és fiai viszont az áldozatokat mutatták be az égőáldozati oltáron és az illatáldozati oltáron, továbbá ők végezték a szentek szentjének minden teendőjét, és engesztelést szereztek Izráelnek, egészen úgy, ahogyan Mózes, az Isten szolgája megparancsolta.
35
Áron utódai ezek voltak: Eleázár volt a fia, ennek a fia Fineás, ennek a fia Abisúa,
36
ennek a fia Bukki, ennek a fia Uzzi, ennek a fia Zerahjá,
37
ennek a fia Merájót, ennek a fia Amarjá, ennek a fia Ahitúb,
38
ennek a fia Cádók, és ennek a fia Ahimaac volt.
39
Ezek voltak a lakóhelyeik, a területükön levő sátortáborok: Áron fiai közül a kehátiak nemzetségének, mivel a sorsolás révén nekik jutott,
40
odaadták a Júda földjén Hebrónt a körülötte levő legelőkkel együtt.
41
De a város mezejét és falvait Kálébnak, Jefunne fiának adták.
42
Áron fiainak adták a menedékvárosokat, Hebrónt, Libnát és legelőit, Jattírt és Estemóát és legelőit,
43
Hílézt és legelőit, Debírt és legelőit,
44
Ásánt és legelőit, Bétsemest és legelőit.
45
Benjámin törzséből pedig Gebát és legelőit, Álemetet és legelőit, Anátótot és legelőit. Nemzetségeiknek összesen tizenhárom városuk volt.
46
Kehát többi fiának, akik a törzs nemzetségéből még hátra voltak, tíz város jutott sorsolás útján Manassé törzsének a feléből.
47
Gérsón fiainak nemzetségeik szerint tizenhárom város jutott Issakár törzséből, Ásér törzséből, Naftáli törzséből és Manassé törzséből Básánban.
48
Merári fiainak nemzetségeik szerint tizenkét város jutott sorsolás útján Rúben törzséből, Gád törzséből és Zebulon törzséből.
49
Így adtak Izráel fiai a lévitáknak városokat és legelőket.
50
Sorsolással adták oda Júda fiai törzséből, Simeon fiai törzséből, és Benjámin fiai törzséből ezeket a név szerint megnevezett városokat.
51
A Kehát fiai nemzetségeiből valóknak, akiknek a határában levő városok Efraim törzséből valók voltak,
52
azoknak adták át a menedékvárosokat, Sikemet és legelőit az Efraim-hegyvidékén, Gézert és legelőit,
53
Jokmeámot és legelőit, Bét-Hórónt és legelőit,
54
Ajjálónt és legelőit, Gat-Rimmónt és legelőit;
55
Manassé törzsének a feléből Ánért és legelőit, meg Bileámot és legelőit. Ezeket adták Kehát többi fia nemzetségének.
56
Gérsón fiainak adták Manassé fél törzsének a nemzetségeiből Básánban Gólánt és legelőit, Astárótot és legelőit;
57
Issakár törzséből Kedest és legelőit, Dobratot és legelőit,
58
Rámótot és legelőit, meg Ánémot és legelőit;
59
Ásér törzséből Másált és legelőit, Abdónt és legelőit,
60
Húkókot és legelőit, Rehóbot és legelőit;
61
Naftáli törzséből Galileában Kedest és legelőit, Hammónt és legelőit, Kirjátaimot és legelőit.
62
Merári többi fiának Zebulon törzséből Rimmónót és legelőit, Tábórt és legelőit;
63
a Jordánon túl, Jerikóval szemben, a Jordántól keletre eső részen Rúben törzséből a pusztában Becert és legelőit, Jahcát és legelőit,
64
Kedémótot és legelőit, Méfaatot és legelőit;
65
Gád törzséből Gileádban Rámótot és legelőit, Mahanaimot és legelőit,
66
Hesbónt és legelőit, Jazért és legelőit.
1
Testvéreim, ne legyetek sokan tanítók, hiszen tudjátok, hogy súlyosabb ítéletben lesz részünk.
2
Mert sokat vétkezünk mindnyájan: de ha valaki beszédében nem vétkezik, az tökéletes ember, meg tudja fékezni az egész testét.
3
Ha a lovak szájába zablát vetünk, hogy engedelmeskedjenek nekünk, egész testüket irányíthatjuk.
4
Íme, a hajókat, bármilyen nagyok, és bármilyen erős szelek hajtják is őket, egy egész kis kormányrúddal oda lehet irányítani, ahova a kormányos akarja.
5
Ugyanígy a nyelv is milyen kicsi testrész, mégis nagy dolgokkal kérkedik. Íme, egy parányi tűz milyen nagy erdőt felgyújthat:
6
a nyelv is tűz, a gonoszság egész világa. Olyan a nyelv tagjaink között, hogy egész testünket beszennyezi, és lángba borítja egész életünket, miközben maga is lángba borul a gyehenna tüzétől.
7
Mindenfajta vadállat és madár, csúszómászó és tengeri állat megszelídíthető: meg is szelídíti az ember;
8
a nyelvet azonban az emberek közül senki sem tudja megszelídíteni, fékezhetetlenül gonosz az, telve halálos méreggel.
9
Ezzel áldjuk az Urat és Atyát, és ezzel átkozzuk az Isten hasonlatosságára teremtett embereket:
10
ugyanabból a szájból jön ki az áldás és az átok. Testvéreim, nem kellene ennek így lennie.
11
Vajon a forrás ugyanabból a nyílásból árasztja-e az édes és a keserű vizet?
12
Avagy teremhet-e, testvéreim, a füge olajbogyót, és a szőlő fügét? Sós forrás sem adhat édes vizet!
13
Kicsoda bölcs és értelmes közöttetek? Mutassa meg a magatartásával, hogy mindent bölcs szelídséggel tesz!
14
Ha pedig keserű irigység és viszálykodás van a szívetekben, ne kérkedjetek, és ne hazudjatok az igazsággal szemben.
15
Ez a bölcsesség nem felülről jön, hanem földi, testi és ördögi.
16
Mert ahol irigység van, és viszálykodás, ott zűrzavar és mindenféle gonosz tett található.
17
A felülről való bölcsesség először is tiszta, azután békeszerető, méltányos, engedékeny, irgalommal és jó gyümölcsökkel teljes, nem részrehajló és nem képmutató.
18
Az igazság gyümölcse békességben vettetik el azoknak, akik békességet teremtenek.
1
Honnan vannak viszályok és harcok közöttetek? Nem a tagjaitokban dúló önző kívánságok okozzák-e ezeket?
2
Kívántok valamit, és nem kapjátok meg, öltök és irigykedtek, de nem tudtok célt érni, harcoltok és viszálykodtok. Mégsem kapjátok meg azért, mert nem kéritek.
3
Vagy ha kéritek is, nem kapjátok meg, mert rosszul kéritek: csupán élvezeteitekre akarjátok azt eltékozolni.
4
Parázna férfiak és asszonyok, nem tudjátok-e, hogy a világgal való barátság ellenségeskedés az Istennel? Ha tehát valaki a világgal barátságot köt, ellenségévé válik az Istennek.
5
Vagy azt gondoljátok, hogy az Írás ok nélkül mondja: "Irigységre kívánkozik a lélek, amely bennünk lakozik?"
6
De még nagyobb kegyelmet is ad, ezért mondja: "Isten a kevélyeknek ellenáll, az alázatosoknak pedig kegyelmét adja".
7
Engedelmeskedjetek azért az Istennek, de álljatok ellen az ördögnek, és elfut tőletek.
8
Közeledjetek az Istenhez, és ő közeledni fog hozzátok. Tisztítsátok meg a kezeteket, ti bűnösök, és szenteljétek meg a szíveteket, ti kétlelkűek.
9
Gyötrődjetek, gyászoljatok és sírjatok, nevetésetek forduljon gyászra, örömötök szomorúságra.
10
Alázzátok meg magatokat az Úr előtt, és ő felmagasztal titeket.
11
Ne rágalmazzátok egymást, testvéreim. Aki testvérét rágalmazza vagy ítélkezik felette, az a törvényt rágalmazza, és a törvény felett ítélkezik. Ha pedig a törvény felett ítélkezel, nem megtartója, hanem ítélőbírája vagy a törvénynek.
12
Egy a törvényadó és az ítélőbíró, aki megmenthet és elveszthet. De ki vagy te, hogy ítélkezel felebarátod felett?
13
Tehát akik azt mondjátok: Ma vagy holnap elmegyünk abba a városba, és ott töltünk egy esztendőt, kereskedünk és nyereséget szerzünk;
14
azt sem tudjátok, mit hoz a holnap! Mert a ti életetek olyan, mint a lehelet, amely egy kis ideig látszik, aztán eltűnik.
15
Inkább ezt kellene mondanotok: Ha az Úr akarja és élünk, és ezt vagy azt fogjuk cselekedni.
16
Ti azonban most kérkedtek elbizakodottságotokban: minden ilyen kérkedés gonosz.
17
Aki tehát tudna jót tenni, de nem teszi: bűne az annak.
1
Tehát, ti gazdagok, sírjatok és jajgassatok a bekövetkező nyomorúságaitok miatt!
2
Gazdagságotok megrothadt, ruháitokat megrágta a moly,
3
aranyotok és ezüstötök megrozsdásodott, és rozsdája ellenetek tanúskodik, és megemészti testeteket, mint a tűz. Kincseket gyűjtöttetek még az utolsó napokban is.
4
Íme, a földjeiteket learató munkások bére, amelyet visszatartottatok, égre kiált, és az aratók panasza eljutott a Seregek Urának a fülébe.
5
Dőzsöltetek a földön és tobzódtatok, hizlaltátok a szíveteket, mint az áldozati állat levágásának napján.
6
Elítéltétek, megöltétek az igazat, s ő nem állt ellen nektek.
7
Legyetek tehát türelemmel, testvéreim, az Úr eljöveteléig. Íme, a földművelő várja a föld drága gyümölcsét, és türelmesen várja, amíg az korai és késői esőt kap.
8
Legyetek tehát ti is türelemmel, és erősítsétek meg a szíveteket, mert az Úr eljövetele közel van.
9
Ne panaszkodjatok, testvéreim, egymásra, hogy el ne ítéltessetek! Íme, a bíró az ajtó előtt áll.
10
Vegyetek példát, testvéreim, a szenvedésben és a türelemben a prófétákról, akik az Úr nevében szóltak.
11
Íme, boldognak mondjuk azokat, akik tűrni tudtak a szenvedésekben. Jób állhatatosságáról hallottatok, és láttátok, hogyan intézte a sorsát az Úr; mert igen irgalmas és könyörületes az Úr.
12
Mindenekelőtt pedig, testvéreim, ne esküdjetek se az égre, se a földre, se más egyébre. Hanem legyen a ti igenetek igen és a ti nemetek nem, hogy ítélet alá ne essetek.
13
Szenved-e valaki közöttetek? Imádkozzék! Öröme van-e valakinek? Énekeljen dicséretet!
14
Beteg-e valaki közöttetek? Hívassa magához a gyülekezet véneit, hogy imádkozzanak érte, és kenjék meg olajjal az Úr nevében.
15
És a hitből fakadó imádság megszabadítja a szenvedőt, az Úr felsegíti őt, sőt ha bűnt követett is el, bocsánatot nyer.
16
Valljátok meg azért egymásnak bűneiteket, és imádkozzatok egymásért, hogy meggyógyuljatok. Nagy az ereje az igaz ember buzgó könyörgésének.
17
Illés ugyanolyan ember volt, mint mi, és amikor buzgón imádkozott azért, hogy ne legyen eső, nem is volt eső a földön három évig és hat hónapig.
18
Aztán ismét imádkozott, és az ég esőt adott, és a föld meghozta termését.
19
Testvéreim, ha valaki közöttetek eltévelyedik az igazságtól, és megtéríti valaki,
20
tudja meg, hogy aki megtérített egy bűnöst a tévelygés útjáról, megmenti annak a lelkét a haláltól, és sok bűnt elfedez.
